fbpx
kamasz tábor

Kire ütött ez a kamasz?

Hogyan maradhatunk jóban a kis- vagy nagy kamaszunkkal, hogy kezeljük a hangulatingadozást, a pimaszságot, a távolságtartást? „A mosolya, mint az anyukájáé! A szeme pont, mint az apukájának! Olyan kis huncut, mint én voltam gyerekkoromban! Pont úgy nevet, mint a nagyi!” … így olvadozunk egy kisgyerek láttán, de mikor kamaszodni kezdenek, Bővebben……

Szerző: Varga Szilvia | Közzétéve: telt el a közzététel óta
testvérek közötti kommunikáció

Testvérek harca – mit tehetsz szülőként?

Hogyan kezelhetjük szülőként, ha akár egy átlagos napon is többször összevesznek a gyerekek? Kinek adjunk igazat? Hogy deríthetjük ki az igazságot és hogy hozhatunk jó döntést? Kiabáljunk, hagyjuk rájuk vagy hozzunk ítéletet felettük, helyettük?

Szerző: Varga Szilvia | Közzétéve: telt el a közzététel óta
apa, anya vagy férfi, nő?

Minek nevezzelek? Anya és Apa vagy férfi és nő?

Sokszor tapasztalom házaspárokkal való tanácsadásban, hogy a gyerekek születése egy próbatétel. Új szerepbe kerül a férfi és a nő, és gyakran megesik, hogy a nő anyaként (szinte) minden szeretetét, intimitását (amely természetesen nem egyenlő a szexualitással, hiszen intimitás minden érintés, szeretet-nyilvánítás, visszajelzés) a gyereknek adja, és „elfelejt” nőnek lenni.  De Bővebben……

Szerző: Varga Szilvia | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Létezik önzetlen szeretet, empátia?

Mi a szeretet ára?

Létezhet-e önzetlen szeretet vagy mindig megfizetjük az árát? „A karantén alatt többekkel beszélgettem, akik egyedül vészelték át ezt az időszakot. Láttam rajtuk, hogy mennyire magányosak, mennyire megviselte őket ez a helyzet. Ezért vettem 30 szál rózsát, mind mellé írtam egy biztató üzenetet és elvittem személyesen nekik. Csak az utcáig vagy Bővebben……

Szerző: Varga Szilvia | Közzétéve: telt el a közzététel óta
Empátiával a békés karácsonyért

Lehet igazán békés az idei karácsony?

Idén már közhely, hogy minden más, mint bármely másik évben. Így lesz ez karácsonykor is, hiszen továbbra is bizonytalanság, félelmek, aggodalmak és a biztonságos távolságtartás jellemzi a mindennapjainkat, amelyek, lássuk be, nem épp a felhőtlen, békés karácsonyi ünnepek ismérvei. Lehet-e mégis BÉKÉS a karácsony? Képesek lehetünk-e arra, hogy szeretetben, elfogadásban, lelki közelségben éljük meg a szeretet ünnepét? A megoldás egyik kulcsa az empatikus kommunikáció lehet, ami most nehezebbnek tűnik, mint valaha, hiszen mi magunk sem vagyunk jól lelkileg és/vagy testileg, így hogy adhatnánk mi empátiát másoknak?
A népmesékben oly sokat idézett mondatot idézném, miszerint „Jótett helyébe jót várj!” – azaz ha én kedves, elfogadó, megértő vagyok, akkor nagy eséllyel mások is így tesznek majd.

Szerző: Varga Szilvia | Közzétéve: telt el a közzététel óta