fbpx

Az utóbbi hetekben, napokban sok család keresett meg azzal kapcsolatban, hogy a gyermeke osztályában, csoportjában gond van. Ilyen esetekben sokszor szakad két táborra az osztály, a csoport szülői közössége: akik a “problémás” gyerekkel éreznek együtt ill. épp akik őt okolják és szeretnék akár eltávolítani a közösségből.

Milyen esetek fordulnak elő gyakran?

  • piszkálódás, agresszió van a gyerekek között,
  • van egy (vagy több) “problémás” gyerek, akivel nem lehet mit kezdeni,
  • éretlen, nehezen integrálható, külön figyelmet igénylő gyermek vonja el a figyelmet az oktatásról,
  • közösségi médiában látott trendeket utánoznak le a gyerekek az iskolában, óvodában,

hogy csak néhányat említsek a nehézségek közül.

Megoldásként biztosan nem érdemes a polarizálódás, az egymásnak feszülés felé elindulni, de természetesen a hallgatás/beletörődés sem oldja meg a helyzetet.

Ehelyett érdemes rendszer szinten kezelni a helyzetet, értem ezalatt, hogy mind a pedagógusok, mind a szülők, mind a gyerekek nézőpontja, érzései, igényei és közreműködése fontos. Egy ilyen helyzetet nem lehet sem egyoldalúan a pedagógusok “nyakába akasztani”, sem a szülőt magára hagyni ebben, különösen pedig a gyermek nem hibáztatható kizárólagosan a helyzetért és kötelezhető arra, hogy egyedül oldja is meg azt.

Épp ma beszéltem egy anyukával, akinek az óvodás kislánya csoportjában a Netflixen épp futó Squid Game játékait utánozták a gyerekek, az ujjukból pisztolyt formázva lövöldöztek egymásra és idéztek a sorozatból olyat, mint “ha vesztesz, meghalsz”. Az ő kislányát is bevonták a játékba, bár tudomása szerint nem a kislány az értelmi szerző. Én nem láttam a sorozatot – nem is tervezem -, de az biztos, hogy elég sok felületen találkozhatunk vele: rádióban erről beszélnek, online magazinok írnak róla és a legfiatalabbak által sokat látogatott közösségi média oldalon, a TikTokon is futnak ehhez kapcsolódó videók, kihívások, nagyobb testvérek pedig akár saját okos eszközeiken is nézhetik a sorozatot, a szülőtől függetlenül, esetleg erről mesélnek a kisebb testvéreknek… Azaz nehéz kikerülni, nem találkozni vele, még ha nem is nézi valaki otthon. Így felelőtlenség volna egyből arra gondolni, hogy csak úgy jöhetett be a csoportba ez a sorozat ihlette játék, hogy egy szülő megmutatta az ovis gyermekének a sorozatot.

Mediátorként és erőszakmentes kommunikációt gyakorló, oktató coach-ként a következőket javasoltam az anyukának, s javaslom más, megosztó, problémás helyzetben:

  1. mindenképp kezdjük azzal, hogy beszélünk a gyerekünkkel, hogy mesélje el, ő mit látott, hallott, csinált, tapasztalt, s ezt hogy élte meg? Már az óvodások is képesek elmesélni a történteket és érzéseiket kifejezni, bár sokszor könnyebb, ha kijátszhatják magukból, akár játékbabák, plüss állatok segítségével. Amire ügyeljünk, hogy ne minősítsük, ítéljük el a gyereket, ne félemlítsük meg, mert így nem lesz esélyünk megtudni, mi történt, s empátiát sem tudunk adni a gyereknek. Márpedig empátiát, elfogadást adjunk, adnunk kell neki! Ez nem jelenti azt, hogy helyeselnem kell, amit tett, vagy ugyanazt kell gondolnom, éreznem, mint ő. De végig kell hallgatnom őt és megértenem, hogy hogyan érez, s hogy az ő érzései jogosak, bármennyire is lehet számomra akár furcsa, oda nem illő.
  2. érdemes egyeztetni a szülőknek egymás között, s beszélni arról, hogy ki hogy látja a helyzetet, mit mesélt az ő gyermeke otthon a szituációról? Így elkerülhető az ujjal mutogatás, a két vagy több táborra szakadás, hiszen mindenki nézőpontja, megélése fontos és segíti a megoldást.
  3. a pedagógusokat is kérdezzük meg, hogy ők mit tapasztalnak az intézményben? Mit játszanak, hogy beszélnek, hogyan viselkednek a gyerekek, volt-e, akinél komolyabb változást tapasztaltak (teljesítményben, viselkedésben, beszédében)? Ezek mind árulkodó jelek lehetnek, akár egy bántalmazás felismerésében is. Ráadásul az, hogy a pedagógusok és szülők együtt keresik a kiutat, a megoldást, erősíti az ő kapcsolatukat, együttműködésüket, Felnőtt-Felnőtt kommunikációt eredményez, alá-fölérendeltségi viszony nélkül.
  4. ezután keressünk közösen megoldást, ami elfogadható minden szereplő számára! Amit képviselni tudnak a szülők és a pedagógusok egyaránt, s a gyerekek szükségleteit is figyelembe veszi.

A Squid Game esetet nézve lehet pl. az megoldás, hogy:

  • beszélünk az internet tudatos használatáról, és erre a továbbiakban jó gyakorlatokat osztunk meg egymás közt és közösségként be is tartjuk.
  • Lehet, hogy a gyerekek nem is tudják igazán, mi ez a játék, és vicces az ujjukkal lövöldözni, nem értik, mi lenne, ha igazából lövöldöznének emberek egymással. Erről beszélgessünk velük, a korosztályuknak megfelelő szinten.
  • Ha a feszültséget adják ki magukból ezzel a játékkal a gyerekek, akkor – lehetőleg a feszültség okát is megkeresve – találjunk játékos módját a feszültség levezetésének!
  • és persze minden fent említett lépést vegyünk át, tehát vonjuk be a gyerekeket, szülőtársakat, pedagógusokat a megoldásba!

Sokszor persze nehéz felnőtt módon, empátiával kommunikálni egy ilyen esetben, különösen ha mélyen érintettek vagyunk. Ilyenkor segíthet egy semleges fél, egy külső közvetítő, mediátor bevonása, hiszen iskolai, óvodai környezetben is van mód mediációra, azaz a konfliktuskezelés békés, mindenki álláspontját megvizsgáló és közös nevezőre hozó módjára. Közösségekben jól alkalmazható a resztoratív, helyreállító mediáció és az erőszakmentes kommunikáció módszertana, használata.

Ha szükségét látod ezen módszerek megismerésének, akár továbbképeznéd magad mediátorként az intézményi, iskolai mediáció terén, akár gyermekekkel foglalkozó szakemberként vagy szülőként vagy érintett, akkor várunk szeretettel iskolai mediációs továbbképzésünkön Gurin Eszter mediátor kolléganőmmel, a Közép-Európai Mediációs Intézet, a KEMI égisze alatt szervezett iskolai mediációs továbbképzésen február 24-én:

https://www.kemi.hu/esemenyek/kepzesek-1/iskolai-mediator-kepzes-online-pedagogusoknak-60-kreditpontert-4.html

Ha pedig kérdésed vagy megoldandó konfliktusod van:

Szilvi

Varga Szilvia Edit

coach, mediátor, erőszakmentes kommunikáció szakértő

Ha szakmai körök (mediátorok, pedagógusok, gyermekekkel foglalkozó szakemberek) számára osztanád meg a cikket, akkor tedd bátran akár e bejegyzés linkjével, vagy a Linkedinen is megtalálod cikkemet: https://bit.ly/iskolai_mediacio