fbpx

Mi jut eszetekbe a szenvedély szó hallatán? Szenvedélyes szerelem, szenvedélyes szeretkezés, szenvedélybetegség, szenvedélyesen alkotó művész, cukrász, szenvedélyes előadó…? Miért kapcsolódnak pozitív és negatív gondolatok, cselekvések egyaránt a szenvedélyhez?

A pszichológia egészen a 2000-es évek elejéig nemigen foglalkozott a szenvedély kutatásával, mígnem elsőként Robert J. Vallerand kanadai pszichológus 2003-ban megalkotta a szenvedély duális modelljét, miszerint kétféle szenvedély létezik: a harmonikus és a megszállott szenvedély.

A szenvedélykutatás azonban ennél jóval hosszabb múltra tekint vissza, hiszen már az ókori filozófusok is vizsgálták, és szintén két ellentétes nézőpontra jutottak:

  1. Az első álláspont szerint a szenvedély a kontroll elvesztését jelenti. Platon szerint például az értelem az istenség felé emeli az embert, a szenvedély az ösztönök és a testi vágyak felé taszítja. Spinoza hozzátette, hogy csak az értelem képes uralkodni a szenvedélyen, a kéjen, melyek miatt elvesztjük az eszünket, az értelmünket és szenvedést tapasztalhatunk meg. A szenvedély és a szenvedés szó olyannyira összefügg egymással a korai filozófusoknál, hogy a szavak eredete is közös: passio= szenvedés, passion=szenvedély (még a magyar nyelvben is!).
  2. A másik filozófiai nézőpont sokkal pozitívabb képet fest a szenvedélyről. Például Arisztotelész úgy vélte, hogy a szenvedély az emberi működés lényegét jelenti. Descartes szerint egy kifejezetten erős érzelmek átélésére való hajlam, amely alapvetően pozitív. Ő 6 elsődleges szenvedélyt állapít meg:
  3. csodálkozás,
  4. szeretet,
  5. gyűlölet,
  6. vágy,
  7. öröm,
  8. bánat.

Ezeknek valamilyen kombinációja minden lelki megnyilvánulásunk. Hegel összekapcsolta a szenvedélyt a teljesítménnyel, és úgy vélte, a szenvedély energikussá tesz és elengedhetetlen a magas szintű eredmény eléréséhez.

Visszatérve Vallerand kettős modelljéhez tehát, a szenvedély két típusát határozhatjuk meg

  1. harmonikus szenvedély esetén szabad választásunkból, akaratunkból végzünk egy adott   tevékenységet. A szenvedélyünk növeli az adott aktivitásra (pl. sport, művészet, stb.)  irányuló motivációt, erőteljes elköteleződést anélkül, hogy veszélyt jelentene. Harmóniáról ezért beszélhetünk, mert ez a számunkra fontos és kedvelt tevékenység nem ütközik az életünk más fontos területeivel (pl. család, munka). Sőt, az így átélt szenvedély segít abban, hogy megőrizzük a lelki egészségünket, megtaláljuk a boldogságunkat. 
  2. A megszállott szenvedély felett viszont nincs hatalmunk, nem tudjuk kézben tartani. Ez a kontrollvesztés járhat súlyos következményekkel akár saját magunkra nézve, akár a környezetünkre, családunkra. Ha megszállott szenvedély kerít hatalmába bennünket, akkor inkább az adott tevékenység negatív következményeit tapasztaljuk meg, mint például összeütközéseket a munkával, a családdal, a párunkkal vagy akár testi, lelki tüneteink lehetnek. A két szenvedélytípusnál a következményekben van a drámai különbség.

 A szenvedély tehát nem csak szenvedéssel járó, káros (kóros) állapot lehet. Hanem szoros összefüggésben áll a boldogságunkkal, lelki egészségünkkel és örömforrást is jelent. Ebben mind Robert J. Vallerand, mind Sonja Lyubomirsky, a pozitív pszichológia elismert kutatóasszonya egyetértenek. Lyubomirsky szerint a genetikai adottságok és életünk külső körülményei mellett, jelentős mértékben tehetünk mi a saját boldogságunkért.

Boldogságunkat alapvetően meghatározó kérdés például, hogy mennyire érezzük jól magunkat a párkapcsolatunkban, ahol a szenvedély megőrzése alapvető fontosságú. Párkapcsolati tanácsadóként, mediátorként már több tucat párral dolgoztam együtt, de még nem volt olyan pár, ahol legalább egyszer ne okozott volna konfliktust a szenvedély, a szexualitás, az intimitás kérdésköre. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a szerelem a szenvedéllyel kezdődik, majd a szenvedély fokozatosan eltűnik, és megmarad a szeretet a párok közt. Kutatók ma már inkább egymás mellett létezőnek vallják a két szerelemtípust, azaz egyszerre tudunk szeretettel és szenvedéllyel is fordulni egymás felé, és mindkettő megőrzése fontos a párkapcsolatunkban.

Csíkszentmihályi Mihály amerikai pozitív pszichológusa flow-elmélet megalkotója nem csak a párkapcsolatokkal hozza összefüggésbe a szenvedélyességet. Úgy véli, a boldogsághoz szükséges a harmonikus szenvedély, ami arra sarkall, hogy mindennapi tevékenységeinket elköteleződve, motiváltan és örömmel végezzük, pusztán a tevékenység öröméért, nem annak jutalmáért. Ez az igazi szenvedély. Ezt élhetjük át egy hobbi, egy szeretett munka vagy egy a párunkkal eltöltött boldog pillanat kapcsán, mikor nem számít az út vagy az eredmény, csak a pillanat, az épp átélt öröm, boldogság.

A harmonikus, azaz pozitív szenvedélyesség tehát mindenképp szükséges ahhoz, hogy egy teljes, boldog, örömökben gazdag életet éljünk. A szenvedélyt pedig megtalálhatjuk bármiben, egy hobbiban, a párkapcsolatunkban, a munkánkban, a művészetekben, hétköznapi tevékenységeinkben. A szenvedély nem egy bizonyos cselekvéshez kapcsolódik, nem csak egy szenvedélyünk lehet és főleg nem csak a szexualitásban jelenhet meg. Abban IS, de nem kizárólag abban. Így ha például nem vagyunk ugyanazon a hőfokon a párunkkal a szexualitás terén, akkor amelyikünk kevesli az együtt töltött szerelmes perceket, vizsgálja meg, van-e más szenvedélye, igazi boldogságot, örömet, felszabadultságot okozó saját tevékenysége a szexualitáson kívül? Ha a válasz nem, akkor keressen még más tevékenységeket is, amelyeket tudna szenvedéllyel végezni. Ez egy módja lehet a szenvedély megélésének, a konfliktus megoldásának. Persze nem mindig ez a megoldás, hisz nem csak egy oka lehet az étvágyunk eltérésének. Érdemes viszont kipróbálni a módszert, mert segíthet.

Tegyünk saját boldogságunkért, hiszen Dr. Lyubomirsky szerint is az ember boldogsága 50%-ban az öröklött, genetikailag kódolt alkati sajátosságokban gyökeredzik, 10%-ban hatnak ránk a külső körülmények, azaz az élet történései, és ott van a bűvös 40% ami, a mi egyéni döntéseink avagy felelősségünk a saját boldogságunkban. Keressünk olyan tevékenységeket, amelyeket szenvedéllyel tudunk megélni. Lehet ez a szexualitás, az önmegvalósítás, a család, a hit, a spiritualitás, a sport, az alkotás. Ügyeljünk azonban arra, hogy megőrizzük az egyensúlyt, megtartsuk az irányítást, és csak a harmonikus, jótékony szenvedélyeinknek éljünk!

Ha nem találod a szenvedélyt vagy az egyensúlyt az életedben, olvass további hasznos információkat itt az oldalamon, Facebook oldalamon, Facebook csoportomban, böngészd letölthető ingyenes tudásanyagaimat ITT, vagy keress fel bátran elérhetőségeim egyikén ITT!

Szeretettel várlak!

Varga Szilvia

Mediátor, életvezetési-, párkapcsolati- és kommunikációs tanácsadó

Kategória: Egyéb

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük